Balatoni Bormámor fotókiállítás

Hogyan is jutottam el odáig, hogy most az első fotókiállításomról beszámolhassak?

2016-ban költöztem Budapestre, hogy a felsőoktatásban közgazdász tanulmányaimat megkezdhessem. Mindig is megvolt bennem az érdeklődés és kellő racionalitás ezen pálya iránt, de kiskoromtól kezdve imádtam kreatív ötleteket megvalósítani és egyedit alkotni. Jellemző rám, hogy az időmet igyekszem maximálisan kihasználni, így a főváros nyújtotta lehetőségeket kihasználva beiratkoztam fotográfus és fotótermék-kereskedő OKJ képzésre is. Innentől 1 éven át iskolapadban töltöttem a napjaimat, hétköznapokon az egyetemen, hétvégén pedig a FOCUS Oktatóközpontban.

Amint a sikeres vizsgák után kezemben tartottam a bizonyítványom, kettős érzés fogott el. Egyfelől boldogsággal töltött el, hogy mennyi tudást és tapasztalatot szereztem a képzés alatt sok szakmaibelivel megismerkedve, másfelől ott volt bennem a kérdés: ugyan papíron már fotós vagyok, de hogyan tovább?!

Az OKJ előtti fényképész tudásom nagyjából abban merült ki, hogy automata üzemmódban kattintgattam a gépemmel, így a végzettség megszerzése után mindenképp szerettem volna gyakorlott fotósoktól tanulni. Kerestem a lehetőségeket és 2 hónap se telt el, amikor karácsonykor Bánhalmi Norbert profi fotós Facebook oldalán egy felhívásra lettem figyelmes. Az akkor készülő A nő világa című könyvét kísérő bloghoz várt beküldésre történeteket, amik valamilyen sorsfordító eseményt mutatnak be. A pláne az volt az egészben, hogy a szerzőkről Norbi egy-egy képet is szeretett volna csatolni a blogokhoz. Ez volt az én „most vagy soha” esélyem a személyes találkozásra, így éjt nappallá téve írtam a történetemet, míg mások az újévet köszöntötték. Talán itt tudtam először összefoglalni, hogy milyen utat is kellett végigjárnom ahhoz, hogy megfogalmazódjon bennem: kerüljön bármibe is, fotós leszek!

A blogos fotózás életem meghatározó pillanata volt, hiszen itt ismerkedtem meg személyesen Norbival, aki a találkozó végén így búcsúzott el tőlem: „Ha majd 10 év múlva te is ott fogsz tartani, ahol én, akkor meglátod, hogy milyen érzés mikor a tanítvány választ ki téged!” Innentől elindult a közös munka, a tavaszi félévben minden péntekemet a stúdióban töltöttem, hogy minél inkább beleláthassak a szakma rejtelmeibe. A legfontosabb dolog, ami iskolapadban nem tanulható, az a modellek lelkének megnyitása, mely Norbinak, mint a fotópszichológia mesterének védjegye.

Érezte rajtam az eltökéltséget, így egyik alkalommal felvetette, hogy ideje megbeszélnünk az első kiállításom részleteit. Mondanom sem kell, belém fojtotta a szót és csak döbbenten pislogtam, hogy ugye most csak viccel?! Ahogy viszont elkezdtünk beszélgetni róla, egész hamar kikristályosodott a terv. Egy másik tanítványa, Majtényi Kinga Esztergomban nagy sikerrel valósította meg jótékonysági fotókiállítását a helyi borfesztiválon, így ebből kiindulva született meg a saját kiállításom ötlete.

Helyszínnek a személyes kötődésem miatt az Almádi Borfesztivált álmodtuk meg, hogy egy rendkívül változatos közönség elé tárhassam a művészetemet, ezzel is gazdagítva az ide látogatók élményeit. Mikor összeállt a fejünkben a teljes koncepció felkerestük Bati János igazgató urat, hogy a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, mint rendezvényszervező támogatását kérjük az elképzeléseink megvalósításához. A rendhagyó ötletben fantáziát látva felkarolták a kezdeményezésünket, így következő lépésként jöhetett a kutatómunka és a kapcsolatfelvétel a borászatokkal.

Minden résztvevővel első lépésként e-mail útján próbáltam felvenni a kapcsolatot, amiben részletesen leírtam minden tudnivalót a kiállításról. A kezdés előtt két nappal 18-ból mindössze 1 visszajelzés érkezett, így igencsak rezgett a léc: lesz ebből vajon valami?! Szorított az idő, így jöhetett a B terv: mindenkit egyesével telefonon megkeresni. Itt már sok pozitív visszajelzés érkezett, végül összeállt a csapat, akik kíváncsiak voltak arra, hogy az elmondottak alapján mit tudok kihozni az ötletből.

De mire is mondott IGENT ez a 9 borászat?

A leglényegesebb dolog, amit a mentoromtól tanultam, az a modell lelki világának megismerése a tökéletes kép elkészítése érdekében. Ezt a szemléletmódot átültetni a kiállításra nem egyszerű feladat, hiszen jelen esetben a fotóalanyaim a pincészetek egy-egy kiemelt kedvenc borai, melyeknek épp úgy megvan a maga személyisége, mint nekünk embereknek. Ahhoz, hogy a bennük rejlő hangulatvilágot meg tudjam örökíteni, a borászatok képviselői 3 kérdésemre válaszolva meséltek nekem kicsit bővebben a kiválasztottjaikról. Kitértünk arra, hogy mitől különleges számukra az adott fajta, milyen helyszínhez tudnák leginkább társítani, valamint ha meg kellene személyesíteniük ezt az italt, akkor az illetőt milyen külső és belső tulajdonságokkal ruháznák fel. Sok érdekes válasz született, melyek nagy segítséget nyújtottak számomra a képek komponálásakor. A rövid bemutatkozásokból kiválogattuk a legjobb pillanatokat, melyekből Betlej Marcell által, egy kisfilm is készült:

Az igazi kihívás csak ezután következett, hiszen az elmondottak alapján minden borhoz egyedi képet kellett alkotnom, ami teljes egészében tükrözi a videóban elmesélt hangulatvilágot. Újrahallgattam az interjúkat, majd mindenkitől kijegyzeteltem azokat a gondolatokat, amik a képalkotásomhoz segítségnek bizonyultak. Ezután összeraktam a fejemben a menetrendet, hogy melyik bort milyen helyszínen és napszakban fogom fotózni. Hajnali kelések és késő estig tartó utómunka jellemezte az elkövetkező napokat, végül pedig a kitűzött határidőt tartva a képanyagot leadtam a Balaton Nyomdának.

Az 50x50 cm-es vászonképek a borászok standjainál kerülnek elhelyezésre, ahol augusztus 20-ig, a borfesztivál végéig lesznek megtekinthetők. A kiállított darabok a pincészetek által egyedileg meghatározott áron megvásárolhatók, az így befolyt összeget pedig jótékony célra ajánljuk fel. Minden kép egy vörös címkével ellátva kerül kihelyezésre, mely jelzi, hogy az adott fotó még új gazdára vár. Aki szeretné valamelyiket megvásárolni, annak egy nyilatkozat kitöltésével kell az adatait megadnia és a vételárat kiegyenlítenie, majd az esemény végén átveheti a választott vászonképet. Amennyiben az illető a zárónapon nem fog tudni személyesen megjelenni, ezt a nyomtatvány kitöltésekor jelezheti és postázást igényelhet.

A képek teljes méretben, megtekinthetőek itt, a fotográfus weboldalán.​

Bízom benne, hogy a képek elnyerik majd a közönség és a borászok tetszését is, valamint sikerül egy jó ügy érdekében összefogni!

 

 

 

Jelentkezés